MyClub tapasztalatok első kézből!

A tegnapi nap folyamán megjelent az eFootball PES 2020, azaz a Pro Evolution Soccer új része. Vendégszerzőnk, kedvenc ProClub csapatunknak az MLE eSport-nak a vezetője Pedro, nem tétlenkedett, azonnal ki is próbálta. Lássuk, mire jutott:

Tegnap este úgy döntöttem meglovagolom a hype hullámot és nekiugrok az új PES résznek, hiszen kifejezetten hívogatónak tűnt a felhívás, miszerint a legjobbak ott lehetnek a 2020-as EB döntőjén, hisz a Konami megvette az Európa Bajnokság jogait. Természetesen az első dolgom az volt, hogy beleimportáljam a játékba az MLE eSport csapatát. Meglepődve tapasztaltam, hogy kifejezetten sok új/licenszelt liga került be a játékba (számomra külön öröm hogy a Serie B is bekerült unofficial csapatokkal, hiszen lehet majd szerkesztgetni ezerrel). Miután a kis csapatom bent volt, indulhatott a myClub. Azt megjegyzem, hogy az szerkeszthető dolgokból még több lett, már reklám logókat is betehetünk, amik például a játékosok bemutatásánál a háttéren, vagy a stadion reklámtábláin jelennek meg. Amúgy a menü letisztult, és egyszerű, de engem a színvilág kifejezetten irritál (rózsaszín-lila), viszont összességében a játék grafikája és a játékosok kidolgozása javult (bár nekem korábban is tetszett). Belépve a myClubba, azt tapasztaltam, hogy ide túl sok újítást nem hoztak a 19-hez képest, abszolút mindent ugyanúgy kell csinálni, minden ugyanott van ahol az előző szériában. A kötelezően lepörgetett tutorial után gyorsan kinyitogattam az előrendeléshez és a legend edition-hoz járó packokat. Itt megjegyezném, hogy már azért is járt ajándék pakli, hogy ha az előző szériában volt legalább 2 db 90+ra felhúzott játékosom (Loyalty bonus). A nyitásaim között volt egy garantált ikon, aminek kifejezetten örültem, hiszen Nedved érkezett a gárdába. Ezen kívül Neuer, Lenglet és Iago Aspas sétált elő fekete labdával a garantált loan játékosok (Dybala, Iniesta, Messi) mellett, valamint kaptam egy 2019-es Ronaldinhot is, akit bár fejleszeni nem nagyon lehet, de az elején jó szolgálatot fog tenni. Miután megvettem a kötelező jobb képességű edzőt (végül Pellergini-re esett a választásom) neki is ugrottam volna a kezdő kupáknak… Meglepve tapasztaltam, hogy nincs ilyen, csupán egy 5 meccses online sorozat, amely minden mérkőzésért 10000 játékpénzzel tömi meg a zsebeket. Ezen persze nem kellett volna meglepődnöm, hiszen az első live update késik és csak 12-én jelenik meg, amiért a Konami már elnézést is kért és 300 aranyat (a konami fifa pontja) adott kompenzációként. Mivel úgy gondoltam hogy nagy király vagyok, rögtön neki is ugrottam az online világnak. A matchmaking egyelőre eléggé lassú, nehézkesen talált ellenfelet, de legalább a súlyozás megvan és hasonló eredményekkel büszkélkedő ellenfelet kapsz. Úgyhogy nekem jött is egy hasonló csapattal rendelkező, 0 online meccses fiatalember, aki kitömött mint az állat… 4-0 oda… Elsőre úgy tűnt, hogy realisztikusabb és ezzel együtt sokkal nehezebb lett a játék. A lövések irányítása még precízebb analógmozgatást igényel, minden egyes passzhoz/lövéshez/beadáshoz el kell találni a jó az ütemet. Számtalanszor fordult elő, hogy elfutottam a szélen és a beadásomat a kapu mögött a büfénél szedték össze, ugyanis ha kifelé tolod meg a labdát és úgy próbálsz meg beadni akkor 100% hogy lecsúszik a beadás. Az hogy elindulsz előre és hátrafelé passzolsz, lehetetlen küldetés (maximum sarkalva sikerülhet), mert a hirtelen irányváltással egybekötött passzok elképesztően pontatlanok, összeakad a játékos lába és elesik a mozdulat közben. A játékmenet hozza azt amit a PES-től megszokhattunk és bár egy hajszálnyit gyorsabb lett (ami miatt jóval gyorsabb gondolkodást igényel), annak aki a FIFA-hoz szokott, egy pár hétig biztosan kínszenvedés lesz. Az egyérintős játék nagyon jól működik, pillanatok alatt oda lehet kerülni az ellenfél kapuja elé. Ami az előző szériához képest változott, hogy a beadások jóval kevésbbé hatékonyak (illetve az érkező játékossal nagyon érezni kell az ütemet).

A második mérkőzésen már sikerült kicsit ráéreznem és egy 5-4-es vereséget szenvedtem úgy, hogy 4-0-ról álltam fel és jöttem vissza a második félidőben Nedved 3 és Iago Aspas 1 találatával, de a végén az ellenfélnél Agüero beköszönt. Érdekes volt, hogy a matchmaking az első meccs után itt már jóval gyorsabban összedobott ellenféllel, pár másodperc elteltével már volt játszótárs és ez a továbbiakban is így működött szerencsére.
Ahogy elkezdtem ráérezni a játék ritmusára, egyre szorosabbá váltak a meccsek és jött két darab 2-2-es döntetlen (mindkétszer az első 20 percben kaptam kettőt, majd onnan jöttem vissza a meccs végén… …erről a végén még írok). Az utolsó lejátszott meccsen pedig meglett a győzelem, Nedved ismét mesterhármast vágott, Dybala és Souza a portugál cserecsatár góljaival 5-2-re sikerült nyerni az addigi legerősebb kerettel rendelkező ellenféllel szemben. A játék legnagyobb hibájának számomra a BOT (a számítógép által vezért karakterek – a szerkesztő) védők helyezkedése volt. Számtalanszor fordult elő, hogy a két belső védőm között 15 méteres üres terület tátongott, hiába húztam már szinte egymásra a két védőt a gameplan-ben. Itt viszont megjegyezném, hogy még több választható taktikai elem került be a játékba, ami kicsit ad egy Football Manager feelinget az egésznek, bár aki nem foglalkozik ezzel a résszel annak idegesítő lehet, hogy online játéknál az ellenfél perceket időzik a taktikája igazításával és a man marking kiosztásával.
Bár csak 5 mérkőzést játszottam le (meg néhány szimulációt), de összességében azt mondhatom, hogy fejlődött a PES és hozza azt amit a rajongók elvárnak. Mivel csak a myClubot próbáltam ki egyelőre, így nem láttam annyi újítást, mint amennyit szerettem volna, de maga a játékmenet realisztikusabb lett, tényleg mondhatjuk azt, hogy a PES egy futball szimulátor, a taktikai finomságok bővítésével pedig a manageri vénával rendelkezők is bőven megtalálják benne azt amit keresnek, valószínűleg a buta védőket pedig az első patch-el kiokosítják majd. Azt hiszem kimondhatom: A FIFA végre méltó ellenfelet kapott a PES személyében…